Az utóbbi időben a közösségi oldalakon megszaporodtak a különféle tiltakozó felhívások aláírására buzdító posztok. Vannak köztük komolyak, és néha viccesnek tűnök is. Egyben azonban megegyeznek, az elindítója komolyan gondolja a tiltakozás e formáját. Szép számmal akadnak köztünk olyan emberek, akik nem elégszenek meg egy-egy írásbeli petíció elkészítésével. Véleményüket tetteikkel is kifejezik.  Ilyen ember Dániel Péter is. Felkavarta az állóvizet. Megbüntették rongálás miatt, ügyvédhez méltatlan viselkedéséért. Azokban a hónapokban sokat szerepelt neve a médiában.

A napokban újból kaptam egy felhívást petíciójának aláírására. Kicsit utána kutattam, Izraelben megtaláltam. Így jött lére ez az interjú.

- Ügyvédekre nem jellemző a nyílt politikai tevékenység. Egy ilyen akcióval be lehet-e tiltani egy pártot?

 - Ügyvédként, demokrataként, emberként és zsidóként is megpróbáltam küzdeni az orbáni diktatúra és a vészesen megerősödő szélsőjobb ellen is. Munkám során már 2008-ban részt vettem a gárdaperben, a neonáci, újnyilas gárda betiltása érdekében. Ez jogilag sikerült. A magyar bíróság betiltotta a gárdát, de a valóságban továbbra is működik. A tárgyalás során is kiderült, hogy a Jobbik és a gárda gyakorlatilag egy csapat, azonos, gyalázatos gondolatisággal. Ez a gondolatiság az antiszemitizmusra, a revizionizmusra, és a primitív indulatok felkorbácsolására épül. Ahogyan arra már volt sajnos példa a történelemben.

 A Jobbik betiltása érdekében indított petíciót inkább figyelemfelhívásnak szántam. Jelenleg én sem hiszem, hogy a kormány partner lenne a tényleges betiltásában. Egy-egy megnyilvánulás alapján úgy tűnhet, hogy egyetértés van köztük, és egy esetleges választási szövetség lehetősége sem kizárt.

- 2012. decemberétől napjainkig 4.238-an írták alá a petíciót. Elégedett? Mások – civilek, szervezetek - is felemelik szavukat a jobbik, az antiszemitizmus, a rasszizmus ellen. Vannak és voltak tiltakozó megmozdulások. Együtt nem tudnának nagyobb erőt képviselni?

- A több mint négyezres aláírói létszámmal egyszerre vagyok elégedett és elégedetlen. Nagy dolognak tartom ugyanis, hogy több ezer bátor demokrata aláírta a petíciónkat, de persze bánt, hogy miért nem sokkal többen. A petíciónk így is a 20 legnépszerűbb magyarországi petíció között van, és erre joggal vagyunk büszkék, mi kék szalagos demokraták. Hiszen az aláírásokat a Kék szalaggal a demokráciánkért civil mozgalom internetes csoportjaiban kezdtük gyűjteni, a nagy pártok pedig sajnos nem támogattak ebben. Lelkük rajta...

- Jó pár napot töltöttem a petíció weboldalán. Olvastam a hozzászólásokat. Megdöbbentő, amit láttam.

- A fórumon rengeteg a brutális, antiszemita bejegyzés, az életveszélyes fenyegetés, de persze a magyar hatóságok semmit nem tesznek. Ebben az ügyben sem... Akkor sem tettek, amikor Magyarországon többször is meg akartak lincselni a szélsőjobbosok közül néhányan.  Bár többször támadtak rám, de mind a mai napig egy letartóztatás nem volt, egy neonácit sem vontak felelősségre a magyar hatóságok.

- Jelenleg Izraelben él. Közösségi oldalán azt posztolta, hogy „Itthon vagyok, hazajöttem”. Mennyire volt nehéz meghozni a döntést? Itthon kezdett egy harcot, majd……?

- Nem tudunk és nem is, akarunk olyan országban élni, ahol újjáélesztik a Horthy-kultuszt. Ahol a Parlamentben és az utcákon is következmények nélkül lehet zsidózni, ahol a kormány lábbal tiporja a demokráciát és a jogállamiságot. Büszkén vállaljuk a zsidóságunkat és nem vagyunk hajlandóak másodrendű állampolgárok lenni egy mind nyíltabban fasizálódó diktatúrában. Ezért döntöttünk az Izraeli letelepedés mellett. Úgy gondoljuk a feleségemmel együtt, hogy jól döntöttünk. Izraelben nagyon jól érezzük magunkat, új hazára, nyugalomra és jó barátokra találtunk itt. Tényleg hazajöttünk, itthon vagyunk...