Nemzeti ünnepünkön Nódrágmegyeren jártam. Nem éppen jól sikerült a „belépőm”. A közösségi oldalon történt pengeváltás után gombóccal a gyomromba indultam útnak. Vajon mi vár rám? Tényleg csak udvariasságból egyeztek bele jelenlétembe? Lehet, hogy „harcos társamnak” keményen szóltam vissza? Egész úton ez járt a fejembe.

Megérkezve aztán kicsit megnyugodtam. A félreértések és a keménykedések tisztázása után simán ment minden. Ismerkedtem a községgel. Beszélgettem két roma önkormányzati képviselővel, akik nem panasznapot tartottak. Büszkék községükre, az elért eredményeikre. Úgy érezték, hogy a gondok problémák rájuk tartoznak, nekik kell megoldani, ezt vállalták, amikor képviselők lettek.

Egyetlen egyszer komorodott el beszélgetőtársam, Bangó János, amikor megemlítettem, hogy a wikipédiában a helyi hírességek felsorolása Győzikével kezdődik, és csak utána említi meg a festőket, a fafaragót és a költőt. Nem mondta, de biztos gondolta, hogy „kibújt a szög a zsákból”. Rögtön tudtam, rosszat szóltam, pedig csak az internetes lexikon értéksorrendjén háborodtam fel.

Egy kérész életű média személyiség megelőzi Radics István festőművészt, aki a község címerét készítette el és adományozta falujának; id. Mártonka István költőt, Mártonka Gyula amatőr festőt és Rácz Béla fafaragót? Ez a mai kor értékrendje? Sajnos igen! A tapasztalat ezt mutatja!

Hazaérkezve órákat töltöttem a gépem előtt és kerestem, hogy celebünk ugyan mit tett lakóhelyéért, mert a helyszínen erre nem kaptam választ. Az internet sem adott feleletet a kérdésemre…..

Hogy én miért mentem Nógrádmegyerre? Ebből a tudósításból megtudhatja……..