slapajblog

Gyülölöm a hazugságot. Vallom, hogy az őszinteség - még ha fáj is - az egyetlen járható út.

Kéne valami……

2016. január 01. 17:05 - sztorma(HCJD)

buek.jpg

Kéne valami ütőset írni így az új év elején, de nem megy. Kéne valamit megfogadni, mert ilyenkor az év végén az emberek szoktak megfogadni dolgokat, de nem megy. Kéne valamiféle értékelést vonni, az elmúlt évemről, de én nem vagyok nagy ember, hogy értékelést készítsek. Tényleg kéne valamit kezdenem magammal, de nem megy! Nagyon üresnek érzem magam a lelkem, az eszem és én is kiürültem.

Ilyenkor, decembertől január elejéig mindenki felölti magára a cukormázat, beveszi azt a bizonyos le..rom tablettát és a másik – szerinte az igazi – arcát mutatja a világnak. Most én legyek az, aki, ezen változtatva kellemetlenkedjek?

Rondítsak bele ebbe a nagy happységbe?

Ez volt az első olyan karácsonyom, amikor direkt nem hívtam fel senkit, hogy kellemes ünnepeket kívánjak. Eddig mindig megtettem! Én voltam az, akinek a másik fontos volt! Kíváncsi voltam arra, hogy én kinek vagyok fontos. Az eredmény lehangoló volt.

Össze vissza 2, azaz két ember éreztette velem, hogy valamilyen helyet foglalok el az életében. Ők fontosnak érezték, hogy ezt tudassák is velem! Köszönöm nekik!

A többiek, akiket eddig mindig én hívtam fel eddig, talán észre sem vették a hiányt. Ez van! Nem kellett mű örömmel beleszólni a telefonba, hogy „éppen most akartalak hívni”.

Nem, nem emiatt érzem üresnek magam! Most, hogy leírtam a tényeket, bevillant, hogy ez már „benne volt a levegőben”évek óta, csak nem akartam észrevenni! Hát most megkaptam!

Rajtam kívül sokan járhatnak hasonló cipőben, gondolom. Ajánlom nekik, ha van merszük, próbálják ki!

Hetek óta csak olvasó módban létezem. Olvasom azt, amit mások leírnak, mondanak. Azt hiszem attól a sok nem éppen a valóságot fedő, vagy az azt szépítő dolgok miatt lettem üres. Miért kell decemberente mindent leönteni a ragacsos cukor mázzal? A valóság attól még valóság marad! Kivillan a repedező máz alól és ordít! Ordít velem együtt!

Jó lenne egy olyan világban élni, ahol az év minden napján szembe tudnánk nézni a valósággal és a létező rosszat, együtt próbálnánk megjavítani, és nem eltakarni egy édes, ragadós cukormázzal!

Külön köszönöm annak a 2 olvasómnak az ittlétét, akik a pezsgő bontásakor bekukkantott hozzám és 4 poszt olvasásával jelezték a jelenlétüket!

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://slapaj.blog.hu/api/trackback/id/tr898220886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.