Az alábbi poszt csak erős idegzetűeknek ajánlott! Az elolvasása után a részvét, és rábeszélő kommentek mellőzése kéretik!
Évek hosszú kemény munkájának gyümölcse beérett! Sok kicsi folyami, tengeri méretes és méreten aluli rák, languszta, homár elfoglalta a tüdőmet, májamat és vesémet. Amúgy már vártam érkezésüket. Megjelenésük nem ért váratlanul. Anyám gyermekei közül én vagyok a legutolsó!
Húgaim, ahogy mondani szokták volt türelemmel viselték a kezeléseket és utóhatásaikat, de nem gyógyultak meg.
Na én ebből nem kérek! Különben is az enyémet nem lehet operálni! Ha lehetne, akkor se hagynám!
A diagnózis örömére még nem bontottam pezsgőt. Megvárom, míg meggyőzőm a fehérköpenyes sámánokat, hogy hagyjanak békén. Könyörgöm, nem kell mindenkit gyógyítani! Nem vagyok kíváncsi az ilyenkor szokásos protokollokra. A drága pénzt nem pazarolják rám! Költség inkább másra!
Nem csak a még meglévő OEP pénzét akarom gyarapítani döntésemmel, hanem megkímélni környezetemet attól is, hogy mindenféle alternatív kegyszerre költsön! Nem hiszek bennük, és csak a kétségbeesett emberek vámszedőinek tartom őket!
Döntöttem! Kivárok! Ez van! Szóljak, ha bontom a pezsgőt?