A főszereplők békésen aludták ebédutáni álmukat. Nem röfögtek, nem visítottak. Nem zavarták édes álmukat a kíváncsi látogatók. Tudták, belőlük most nem lesz kolbász, hurka, kóstoló. Most minden róluk szól, ők a mangalicák.

Izgatott gyermekek kapaszkodtak a karámokba, hogy lássák a szőke, fekete és vörös malacokat. Nekik ez volt a nap fénypontja. Sokuk most látott először élő, igazi disznót. Szüleik figyelmét és ízlelőbimbóját inkább a kolbászok, szalonnák, lángosok hozták lázba. Volt itt minden. Szarvasgombával bolondított, csípős, csemege hentesáru. Sőt nyársra húzott kismalac is. Különleges lekvárok, kosárból készült körhinta, forralt bor, cigányzene…. Szóval minden, ami egy ilyen fesztiválon dukál.

Éhen nem maradt senki, az biztos. Főtt a gulyás naranccsal, konyakkal, hagyományosan. Zsűri legyen a talpán, aki eldönti melyik a jobb.

Ha a képek láttán kóstolni, vásárolni támad kedve, holnap még megteheti, csak ki kell látogatnia a Szabadságtérre. Indulás előtt azonban töltse fel pénztárcáját.