slapajblog

Gyülölöm a hazugságot. Vallom, hogy az őszinteség - még ha fáj is - az egyetlen járható út.

Mandala fehérben

2012. július 19. 10:34 - sztorma(HCJD)

Gouba lakók 1

mandala1.jpgHa meghallja a mandala szót, mi jut Önnek eszébe legelőször? Gondolom, rögtön rávágja, hogy színek, türelem, Tibet, szerzetesek. Fogadjunk, hogy soha eszébe nem jutna az a szó, hogy mézeskalács! Bevallom nekem se jutott volna soha eszembe a mandaláról a mézeskalács, és én is hasonló arcot vágtam volna, mint most Ön, ha valaki erről beszél. Aztán amikor a Goubán megláttam Zsidákovits Rita asztalkáját elámultam és beleszerettem a mézes mandalába. 

Ahogy hazajöttem, rögtön nekiestem az internetnek. Még jobban meglepődtem, nem cukrász a csodálatos, nem hagyományos mézeskalács figurákat készítő budafoki mesternő, hanem Újbudán dolgozó óvónő.

Zsidákovits Rita nem hobbi szinten készíti mézeseit. 2010-ben végezte el munka mellett a Népi Mesterségek és Művészetek Szakközépiskolájának „mézeskalács tagozatát”.  Munkahelyén, a Palánták Óvodában az apróságok nagyon élvezték, hogy óvó nénijükkel újat tanulhatnak. Eleinte bizony jóval több nyersanyagot kellett készíteni, mert a mézes tészta nyersen is finom. Apró szorgos kezek készítették anyának, apának és a nagyszülőknek szánt ajándékokat. A gyerekek után a szülök is nagy érdeklődést mutattak, és őket is bevezette a „mézeskalács” készítésének rejtelmeibe. Azt hiszem, azóta több édesanya büszkélkedik karácsony táján a tőle tanultakkal. 

Rita nem csak óvodásokat és szüleiket tanította meg a mézes készítésére, hanem a Mezzo Kuzin is felkérte kurzusok vezetésére. Nagy sikere volt ennek. „Durva férfikezek” sok esetben nagyobb türelemmel készítették munkáikat, mint a hölgyek.

A Goubán nem a bejáratnál van asztala, hanem majdnem a vége felé, mégis alig lehet időnként megközelíteni, annyi az érdeklődő.  Az egyedi, nem szokványos mézeskalács figurák, mandalák közül több zsűrizett termék, igaz még dísztárgy kategóriában. (Halkan megsúgom, finomak is!) Nekem se lenne kedvem megenni egy gyönyörű mandalát, de egy kisebb figurát, talán…. ? Na, majd meglesz a bevizsgáltatás is nemsokára, és akkor jöhetnek a már legálisan ehető – többek között birsalmával töltött – puszedlik is. Ezen kívül talán megvalósul jövőre a nagy álom, és találkozhatunk vele, és munkáival a várban, a Mesterségek Ünnepén. Ez az igazi műhely létrehozása utáni nagy terv, mert ez szerinte a legnagyobb rang ott lenni.

Kívánom Zsidákovits Ritának, hogy teljesüljön mielőbb e két nagy álma. Addig is Önök megtekinthetik munkáit a legnagyobb közösségi oldalon – az adventi naptártól a különféle ajándéknak való figurákon át a mandalákig, és természetesen a Goubán.  Magánemberként meg arra biztatok mindenkit, hogy próbálja ki nyilvánossá tett receptjét, mert alkotásait sajnálnám megenni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://slapaj.blog.hu/api/trackback/id/tr724665847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása