Idén már második alkalommal vehetett részt az érdeklődő a „Miénk a ház” szervezésében azon a sétán, mely bemutatja Újlipótváros 1944-45-ös sötét arcát, Maczó Balázs helytörténész értő vezetésével.
A Pozsonyi út - Szent István park - Újpesti rakpart - Sziget utca 40-45 közötti részen jelölték ki a nemzetközi gettót, vagy más néven a „kis gettót". Itt voltak Svájc, Spanyolország, Portugália, a Vatikán és Svédország védett házai, amelyekbe mindegyik állam, meghatározott számú védencet költöztethette. Wallenberg, 11 házra tehette ki a védettséget igazoló táblát, majd további 19 házba költözhettek be az üldözöttek. A túra során ezek közül ismerhettünk meg néhányat.
A Katona József utca 2/e kapualjában a mai napig látható az 1944-ben kitűzött Dávid-csillag nyoma.
Katona József utca 10/a azon házak közé tartozik, melyet Wallenberg a „második körben” 18 másik házzal együtt 800 ezer dollárét vett meg. A kifizetett dollár ezrek ellenére ennek a háznak a szuverenitását sértették meg elsők közt. Az ide menekülteket többször kifosztották.
Katona József utca 21 a védettség ellenére 1944. december 30-án Szálasi emberei 170 embert elhurcoltak, és többeket, köztük a magyar gyógyszergyártás legjelentősebb alakját, Richter Gedeont is a Duna parton kivégezték.
Tátra utca 4 védettsége kissé kalandosan alakult. Wallenbergnek a „második körben” utalták volna ki, a svájciak lakta épületet. A svájci kormány is igényt tartott az épületre. A diplomáciai vitát lezárva a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alá került a ház.
Tátra utca 6 épülete adott otthont a svéd követség kirendeltségének. Itt intézték a védettek ügyeit, a védett házak igazgatásának megszervezését, orvosi ellátását élelmezését. Többször megfordult itt Szalai Pál, a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője, aki nagy riadalmat keltett. Kevesen tudták, hogy ő Raoul Wallenberg titkos segítője volt.
Tátra utca 14-16 a svéd követség kórházaként működött. Lévai Jenő több könyvet írt Wallenbergről és a gettóban történtekről.
Phönix utca (ma Raoul Wallenberg utca) 7 svéd oltalom alatt állt addig, amíg nyilas katonák el nem foglalták. A házfalán 1989-ben helyezték el Wallenberg emléktábláját. Az eredeti táblán megjelölték az elhalálozás időpontját (1947), de azt később kisatírozták, mert a mai napig vitatott a pontos időpont.
Pozsonyi út 15 adott otthont annak a központnak, mely irányította a menlevelekkel rendelkező zsidókat a védett házakban. A cseléd lépcsőházában lévő WC-k egyfajta menekülőhelyként működtek. Innen tudtak a szomszéd házakba átmenni a nyilas atrocitások elől az itt élők.
Légrády Károly utca (ma Balzac utca) 39 területen kívüli védettséggel rendelkezett.
Ennyi borzalom és emlékezés után értünk el a Szent István parki Wallenberg szoborhoz, ami nekem igazi meglepetést okozott. A szobor sokaknak ismerős már fiatal korából. Sokunk viszont nem tudja, hogy az itt felállított Pátzay Pál alkotás másolat, az eredeti a mai napig Debrecenben, a BIOGAL (ma TEVA) gyógyszergyár előtt áll. Kalandos történetéről itt olvashatnak.
