Nagyon fáj a slendriánság, a felkészületlenség, az érdektelenség! Nem tudok elmenni mellette szó nélkül. Bosszant. Ma délelőtt volt részem ezekből.

Az éppen zajló Szimbiózis fesztivál „Igaz Emberek Séta a VII. kerületben” programját látogattam meg. A sétát az érdektelenség szelleme lengte be. Mindössze négyen követtük vezetőnket, Surányi Ráchelt.

Belső ösztönöm az érdektelenség láttán jelzett is erősen. Nem hallgattam rá, megbántam. A CEU hallgatójaként „idegenvezetőnk” jobban is felkészülhetett volna. Lehet, hogy az érdektelenség elkeserítette? Nem tudom.