Ha június, akkor Ferencvárosi napok, és séta a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény muzeológusával, Gönczi Ambrussal. Az idei program keretében megismerhettük azokat a ferencvárosi „lokálpatriótákat”, akik adományaiból templom, kórház, kaszárnya épült az évszázadok során. A történelmi áttekintés során azonban a mai Ferencváros új fejlődő arcát is megmutatta nekünk.   

A Ferenc téren, ott ahol József Attila tyúkot sétáltatott, valamikor a XVIII. században szőlős gazdák éltek. Emléküket pár utcanév – Liliom, Bokréta, Babér, stb – őrzi csak. Házaikat az 1838-as nagy árvíz elpusztította. Az ár levonulása után született az a rendelet, hogy csak kőből építhetik újjá a városrész házait. Az építkezést Szvetenay Márton ügyvéd, - több szőlőbirtok tulajdonosa – adományai segítették. Igaz kellett hozzá a város vezetőinek nyomása is. Az ügyvéd úr, adományozáskor feltételt szabott, két utcát kellett elnevezni róla. A „Márton” és a „Szvetenay”(Lenhossék) utcák a mai napig őrzik emlékét.

Az évszázadok során sokat alakult a Ferenc tér, mai formáját 2006-ban nyerte el.

A Ranolder Intézet neve hallatán nem tudom, hányan javítanak ki, hogy az a Szentágothai János téren álló Leövey Klára Gimnázium. Azt talán még kevesebben tudják, hogy Ranolder János püspök több százezer forintos adományából épült 1875-ben leánynevelő intézetnek, óvodának. Az egykori épület ma is az adományozó elképzeléseinek megfelelően oktatással, neveléssel foglalkozik.

A tér másik híres épülete- a SOTE - már a modern kort idézi. Megépítéséhez az állami beruházás mellett jelentős részt vállaltak a magánbefektetők is.

„Adományozni” nem csak pénzt, épületet lehet, hanem életet is. Ezt a kettősséget példázza a 2008-ban létrehozott Salkaházi Sára park, és az 1956-os emlékmű. A park névadója a  második világháború idején zsidókat mentő, majd mártírhalált halt Salkaházi Sára szociális testvért. Angyal István és a Tűzoltó utcai ellenállók szintén életüket adták oda a szabadságért. Az 2009 júniusában felavatott emlékművet Szórádi Zsigmond készítette.

A park mögött áll az Örökimádás templom, mely az Oltáregyesület által összegyűjtött adományból épült meg.

A Páva u. 39. számú saroktelket 1909-ben a hitközösséghez tartozó Braun Géza gyáros ajánlotta fel a helyi közösség elöljáróságának. A közadakozásból épült zsinagógát 1924. január 6-án szentelték fel. A hányatott sorsú épületben ma a Holokauszt Emlékközpont működik.

A Hőgyes Endre utcai Unitárius templom megépítéséhez a magyarországi, angliai és amerikai hívők adományai voltak szükségesek.

Ugyancsak adományokból épült az Assisi Szent Ferenc-templom, vagy ahogy mindenki ismeri a Bakáts téri templom.  Az építkezést Fellner János telekkel, Erzsébet királyné pénzzel és ajándékokkal támogatta.

A Tűzoltó utcában működő gyermekkórház elődjét – 7. és 9. – is adományokból hozták létre az 1880-as években. A Fehér Kereszt Gyermekkórház Thurn Jánosné Tűzoltó utcai háromemeletes házában és telkén kezdte meg működését, bővítéséhez gróf Almássy Dénesné 120.000 koronás alapítványa adta a fedezetet.

Amikor éppen az Aldiban vásárol eszébe jut Önnek, hogy valamikor kaszárnya volt ez az épület? Bizony, kaszárnyának épült, a harmincezer négyzetméteres komplexum. Udvarának csendjét lovak patája verte fel és az építkezés finanszírozásában a pesti polgárok adománya jelentős szerepet vállalt. A Hild József tervezte épület több keresztségen is átesett, volt Mária Terézia, Maléter, Kilián és Üllői úti kaszárnya is. Funkciói, lakói, tulajdonosai sokat változtak a történelem során. De ez már egy másik séta témája lehetne.