Az idei nyár legpikánsabb és legérdekesebb városi sétája volt a prostitúció történet bemutató BUPAP program. A korhatáros kalandozás „atyja” Szécsényi Mihály történész és levéltáros sok éves munkáját próbálta valamivel több, mint két órára korlátozva „fogyaszthatóvá” tenni.
Rövid történelmi áttekintés után, mely a feudalizmus kori helyzetet ismertette érkeztünk meg a Magyar utcába. Itt és a környéken - Királyi Pál, a Képíró, a Bástya utcákban – működtek a luxusbordélyok. Ezek közül is az egyik leghíresebb a Pilisy Róza által vezetett ház volt. A gyönyörűen felújított épületet belülről nem tudtuk megnézni, mert a lakóközösség szeretné, ha elfelejtődne otthonuk híres-hírhedt múltja.
Az 1893-ban megnyitott ház igényes berendezését a baráti körbe tartozó Thék Endre, híres asztalos, bútor- és zongora gyáros készítette. Thék készítette az akkori Országház berendezéseit. A mai napig is használatban van az, az íróasztal melyet a magyar királyi miniszterelnök kapott meg.
Róza asszony tevékenységéről hű képet kaphatunk Krudy Gyula műveiből. Krudy vesztét is közvetve a szerelmen kívül Róza okozta. Az éppen ügyeletes szeretője, Pekár Gyula lehetetlenítette el az írót, mert 1920-ban az asszony öngyilkosságát megírta.
Nem csak a luxusbordélyokat örökítették meg írók, hanem a VIII. kerület „híres” helyszíneiről olvashatunk Csáth Géza és Lengyel Péter írásaiban.
Kissé bealkonyult mire átértünk ide a Rákóczi tér környékére, ahol már nyoma sincs a sétáló lányoknak. Utunkat a Conti (ma Tolnai Lajos), Víg, Auróra, Bérkocsis és Kender utcai kéjnőtelepek, garniszállók és a bennük dolgozó „pengős kurvák” emlékei kísérték.
Szécsényi Mihály a séta végén rámutatott: sok fiatal lány még csak nem is kényszerből lett prosti, hanem tudatosan ezt a munkát választották, hogy gyorsabban összejöjjön a hozományra, saját lakásra való pénz. Na ez többünknél kiverte a biztosítékot pestiesen szólva.
Ezt a kijelentését leszámítva igen érdekes kultúrtörténeti program résztvevői lehettünk. Remélem, jövőre is szerepel majd a BUPAP kínálatában, kicsit fogyaszthatóbb második résszel.
Folytatásként a jövő héten Földi Ágnessel fogok beszélgetni Szécsényi Mihály fenti kinyilatkozásáról és arról, hogy ténylegesen a kádári korszak sajátossága volt-e a postitúció összekapcsolása a bűnözéssel.
