Valaha, úgy 14-15 évvel ezelőtt a „kínai piacok" kínálata határozta meg a divatot. Ebben az időben már nem kellett a határon túlra utazni egy-egy divatos ruhadarabért. Elég volt kimenni a „józsefvárosira", és társaira, másnap már az utolsó trend szerint lehetett megjelenni iskolásban, munkahelyen. Természetesen eleinte senki nem vallotta be, hogy az irigyelt „márkás" termékeket hol szerezte be. Az azért, már akkor is ciki volt.

Aztán megváltozott minden. Kicserélődtek a piacok vásárlói. A „szegények piaca" a „bűn piaca" a „hamisítványok piaca" bélyeg beleégett tudatunkba. Kínai kereskedők belharca lefoglalt árúk, razziák, kapcsán olvashattunk híreket, láthattunk tudósításokat a televíziókban a még mindig népszerű piacokról. Többször városvezetők emelték fel hangjukat, megszüntetésüket sürgették. A piac azonban ellenállt. Kicsit átalakult. Virágzik. Igény van rá.

Ebbe az időnként „tiltott, tűrt, támogatott" világba kalauzolja el a városi sétákat kedvelőket, a Hosszúlépés, Geréby Zsófia designer – az Urban Lehend tervezője – segítségével. A programfüzet divatrajongóknak, a gagyi és a giccsek szerelmeseinek ajánlja a programot és azoknak is, akik még soha nem járták a Négy Tigris piacon.

Az első csalódást, hogy nem szabad fotózni nehezen heverem ki. (Renitens emberként azért titokban, mobillal készítettem pár képet). A régi Ganz üzemi épületei még mindig gyönyörűek a kínai, angol és magyar nyelvű cégtáblák ellenére. Egyiket-másikat átalakították, nagy kirakatokat vágtak téglafalaikba. Az egykor gyári munkások helyét kis és nagy kereskedők foglalták el. A nyitott ajtókon bepillantva a divat világából kaptunk ízelítőt. Itt nyoma sincs az út túloldalán található nyüzsgésnek. Zsófi „mesél"a divat kialakulásáról, a trendekről, a neves márkák hamisításáról, a másolás elleni harcról. Megtudjuk, hogy sok nagy márka a távol keleti gyártást a távolság miatt egyre inkább az közeli európai gyárakba helyezi át. Semmi giccs, semmi cool.

A két órás séta legérdekesebb része az a rövid történelmi bevezető volt, amikor eljöttünk a Fekete Lyuk és a Ganz Művelődési ház épületei előtt.

Szívesen hallottam volna arról, hogy hogyan alakította a divatot kezdetben a „kínai piac" kínálata? Megtalálhatóak-e giccses elemek a mai divatban? Talán kis csoportunk passzivitása volt, hogy ezek a témák kimaradtak.

Mindezek ellenére ajánlani tudom ezt a programot azoknak, akik kíváncsiak arra, hogy hol található az egyetlen afgán mecset, hogyan kapcsolódik a „Csini baba" és az Erzsébet híd a Ganzhoz. Mennyire másként látja a divatot egy hozzá értő designer tervező. Faggassák Zsófit!