Az Artemisszió Alapítvány és a HAND Szövetség helyzetértékelő beszélgetésre hívta a menekültügyben érintett civil szervezeteket, a sajtó képviselőit és a Magyar Vöröskeresztet.

Szántó Diana, az Artemisszió Alapítvány elnöke elmondta, hogy a magyar civil szervezetek egész éves programsorozattal, a Külügyminisztérium és az Európai Unió is támogatásával járják körül a fenntartható fejlődési célok témáit. „Az volt a célunk, hogy civil oldalról világítsuk meg a kérdést úgy, hogy a főbb típusok képviselve legyenek” – emelte ki az elnök asszony.

Iván Júlia a Magyar Helsinki Bizottság képviselője a kialakult helyzetet ismertetve kijelentette, hogy „Szeptember 15. után megszűnt a menedékjog intézménye Magyarországon, lehetetlen a menedékjoghoz hozzáférni. Az elindult 600 ügy tapasztalata alapján úgy látják, senki nem kap menedékjogot. Ügyvédeik egyetlen olyan kérelmezőt sem ismernek, aki menedékjogot kapott volna. A határon lefolytatott eljárások rövidek, a családok menekülttáborban várják az eljárások végét. A bíróságokon úgy hoznak elutasító határozatokat, hogy az érintettek nyelvére nem fordítják le a vádiratot. Jelen pillanatban háromszáz külföldi magyar börtönökben vár a kiutasításra.”

Szabó Attila (Menedék Egyesület) az itt élő menekültek integrációjának fontosságára hívták fel a figyelmet, mert szervezetük elsősorban őket segíti. Jelenleg is részt vesznek a menekültellátásban, dolgoznak vidéken is aktivistáik, szociális munkásaik. Segítőik jelen vannak Röszkén, de inkább Szerbiában, az elhíresült szabadkai téglagyárban próbálnak tájékoztatókat átadni az ide készülőknek.

László Luca a „Segítsünk együtt a menekülteknek” facebook csoport képviselője elmondta, hogy főként ételosztással voltak eddig jelen Budapesten. Szeptember közepétől Zákányba és Hegyeshalomba juttatják el a magán adományokból összeállított élelmiszer csomagjaikat. A börtönökben kiutasításra váróknak is gyűjtenek adományokat, annak ellenére, hogy kevesebb adomány érkezik.

Kanizsai-Nagy Dóra (Református Menekültmisszió) a társadalmi integráció fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy szervezetük több menekült beilleszkedését segítette, több fiatal érettségizett a segítségükkel. A kiszámítható jogi környezeten kívül szükség van a befogadó közösségre is, melyet az egyház megpróbál biztosítani.

„A média- és szólásszabadság folyamatosan sérül, nem is beszélve arról az esetről, amikor újságírókat fizikailag is bántalmaztak a déli határon. A magyar állam lényegében kivonult erről a területről, átengedte a civileknek a terepet.”- mondta Simon Éva a TASZ munkatársa. Véleménye szerint a kormányzat magatartása csak akkor fog változni, ha valamilyen európai szintű megállapodás születik, amely ezt kikényszeríti. A menekültválság kialakulása után jogi segítséggel, tájékoztató anyagok készítésével tevékenyen vettek részt a munkában.

Gerner Péter, a Migration Aid önkéntese – nagyon fontos ember lehet, mert egész idő alatt a telefonjával volt elfoglalva – elmondta, hogy a nyáron, Facebook csoportként alakultak és céljuk az alapvető ellátás és tájékoztatás volt. Terveik közt kitelepülő akciócsoportok szervezése is szerepel. Szeretnék továbbfejleszteni az információs hálózatukat – kinek mi kell és mennyi, mik a szokások az egyes országokban, stb. – egy nemzetközi hálózattá. Újságírói kérdésre Gerner elmondta, hogy ez már részben megvalósult, igaz csak az találja meg, aki „tudja, hogy mit keressen és hol.”

A kerekasztal egyetlen költségvetési támogatást kapott résztvevője a Magyar Vöröskereszt volt, képviselőjük Kovács Péter elmondta, hogy együttműködési kötelezettségük van a mindenkori kormánnyal. Munkájukhoz az állami támogatáson kívül a Nemzetközi Vöröskereszttől, vállalatoktól és civilektől kapnak segítséget. Jelenleg a belépő és kilépő pontokon látnak el 24 órás szolgálatot. A menekültügy megítélésével kapcsolatban Kovács elmondta, hogy „a Vöröskereszt több vállalattól anonim adományt kapott, ami jelzi, hogy a menekültek társadalmi megítélése nem feltétlenül pozitív”

Az igazi kérdésre, hogy „merre tovább, menekültügy?” azonban a jelenlévők nem tudtak választ adni.