Hónapokkal ezelőtt Horváth András egy ismeretlen kisember volt. Végezte munkáját csendben. Időnként meglepődött. Elcsodálkozott. Felháborodott. A megszerzett tudás és információ azonban feszült benne. Szívére, lelkiismeretére hallgatva döntött. Kilépett a tömegből, és megszólalt. Felmutatta a mára már jelképpé vált zöld dossziét. A vesszőfutás elkezdődött. Ő lett a hatalom szemében a szálka, a kisemberekében „hős”. Sokan „baleknak”, „áldozatnak” tartották.
Akadtak azonban jó sokan, akik mellé álltak. Szolidalításukról biztosították. Több ezer ember- köztük Schiffer András és Varjú László - jelent meg a Széchenyi utcai NAV székház elé szervezett tüntetésen. A békés gyülekezés nem múlt el egy kis rendzavarás nélkül. A zöld dossziék mellett egy 3-4 fős társaság székely és Árpádsávos zászlóval demonstrált. Jó negyedórás vita, történelmi kioktatás után a rendőri beavatkozás az Árpádsávos zászló és a társaság a helyszint elhagyta. Később a Mérleg utcában bukkant fel újra, de már összetekerve. A kis siker is siker.
"Országosan megy a rablás, veled vagyunk Horváth András!... Demokráciát!...Maffia!...Nem hagyjuk!” skandálta a tömeg végig az Alkotmány utcában felállított színpadig. A rigmusokat csak a BM épülete előtt szakította meg a „Jó napot kívánok!”. Gyanítom a köszönést, csak az épület előtt álló rendőrsorfal hallgatta, na meg a térem bámészkodók.
A több ezres tömeg egy kicsit megfogyatkozott mire az Alkotmány utcai végállomásra érkezett, de azért úgy ezren hallgatták a beszédeket. A devizahiteleseket képviselő Koppány csoport színpadon kívüli felszólalása kisebb botrányba fulladt. Dicséret a szervezőknek. Jól kezelték a helyzetet. Beszédet mondott többek között Lukács András (LMCS), Kiss Soma (HaHa). Éliás Ádám (VÉSZ) üzenetét Kerényi Máté olvasta fel. A felszólalók közül természetesen nem hiányzott Horváth András sem. Láthatóan meghatódott a tömeg láttán. Beszédében arra szólította fel közönségét, kövessék a példáját, zöld mappáját lobogtatva azt kérte, hogy mindenki, akinek bizonyítéka van hasonló visszaélésekről, akár más területeken, gyűjtsék dossziéba, tárják a nyilvánosság elé, ne hallgassanak, és ne féljenek, mert azzal csak a hatalmat segítik.
A tüntetés fél hat körül a Krétakör dalával, és egy felhívással „Két hét múlva ugyanitt!” zárult.