A 2012. januárja óta érvényes törvény pontosan beszabályozza a dohányos emberek egészségrontó tevékenységét. Morogtunk, lázadoztunk. Kiskapukat kerestünk. A végén legtöbbünk lenyelte a békát és alkalmazkodott.
Törvénytisztelő állampolgárként én is megszoktam, megtanultam a rendet. Aztán valami történt. Egyre többen tapasztaltuk, hogy a törvények nem mindenkire egyformán vonatkoznak. Járművezetők, közteresek vígan pöfékeltek ott, ahol nekünk mezei dohányosoknak tilos. Volt, aki szóvá tette, volt, aki a fejét csóválta csak. Nem szóltak azoknak sem, akik a tiltás ellenére cigiztek és cigiznek ma is a megállókban.
A múlt évben a házak hirdetőtábláin is kezdtek megjelengetni a tiltó feliratok. Egyre több lett belőlük. Volt ahol a tiltással egyet nem értők leszedték, összefirkálták, megjegyzéseket fűztek hozzá.
Márciustól már törvényileg meghatározott formában, 4 nyelven tiltották az épületen belüli dohányzást. A legtöbb kiragasztott „tábla” azonban nem felel meg a társasházi törvényben foglaltaknak.
A Társasházi Törvény 2012. január 1.-től hatályos változása, kimondja, hogy a zárt közös tulajdonokban tilos a dohányzás.
Sok olyan dohányost ismerek, aki a lakásban nem gyújt rá. Kimegy az erkélyre, az ajtó elé a gangra, vagy az udvarra. Akkor kérdem én, a körfolyosós, belső kertes, nyitott lépcsőházas épületekkel mi van? Ezek nem zárt területek. A túlbuzgó, a törvényt a sajátosan értelmező közös képviselő, vagy a haragos szomszéd rögtön rendőrét fog kiáltani?
El kellene gondolkodni mindenkinek. A törvény világosan leírja a tiltott helyeket. Csak olvasni, érteni kell megtanulni mindenkinek!
