Bevallom, nekem hiányzott a kampánycsend! Eddig négyévente volt legalább egy nap, amikor nem pártokról, politikáról szólt minden. Most elvették tőlem ezt az egy nyugodt, csendes napot. Lehetett újságot olvasni, televíziót nézni, igaz kicsit furcsa volt a csendes kínálat.

Figyelmeztettek is minket, választókat, hogy most más a választás. Mondták, jöhetnek a pártok képviselői, hogy szavazásra buzdítsanak. Kopogtatnak az ajtón, elkísérhetnek. Hát én balga állampolgár vártam. Nem jöttek. Nem kopogtak. Nem akartak elkísérni. Meggyőzni se akartak. Hát én már nem is számítok? Nem kíváncsiak rám? Nem! Hagyták, hogy magam döntsek. Megyek, nem megyek, szavazok, nem szavazok. Lelkem rajta.

 Hát én elmentem egyedül. Vittem a tollamat. Mondták, vigyek sajátot, mert a fülkében cseles a toll. Nem volt cseles! A papíron, amin kipróbáltam még mindig látszik a firkálás. Nem tűnt el! A szavazókörben negyed órás várakozás után megkaptam a lepecsételt íveket. Igaz borítékot kétszer kellett kérnem, mire nagy nehezen, méla undorral az arcán az ott lévő bizottsági tag odaadta. S(z)avaztam!

Dolgom végeztével kint körülnéztem. Egy párt képviselőjét sem láttam. Sehol senki. Figyeltem, vártam. Hátha később. Találgattam mennyi a másfél méter. Hiába! Választókon kívül a madár se járt erre. Rossz helyen lakom, rossz helyre kellett mennem.

Bezzeg négy évvel ezelőtt! Többször telefonált a „gép”. Pártok vezetői biztattak szavazásra. Jeleztem a kampánycsend sértést, mert az, akkor még volt. Akkor fontos voltam. Tévedés ne essék, nem hiányzik a telefonon zaklatás a nézeteimmel ellentétes pártok részéről. Senki nem tudja azokat megváltoztatni. Azok az enyémek! Nem változnak. Nem befolyásolhatóak.

Egy dolgot már négy évvel ezelőtt sem értettem, és most sem értem. Tessék már megmondani nekem, mi a csudának közlik, hogy a szavazás reggel hattól este hétig tart. A kutya se tartja be! Nincs az állampolgároknak órájuk? Nem érnek rá, csak este hét előtt egy kicsivel tömegesen választani menni?

Régen ilyen nem volt! Este hét, roló le! Mindenki tudta! Most ebben a „fene nagy demokráciában” már felejtős a dolog?

Kérem szépen vissza a régi, kampánycsendes, reggel hattól este hétig tartó választási napot! Nekem az jobban tetszett! Tisztességesebbnek, tisztábbnak, felnőtt emberekhez méltónak tartottam a régit.